A 2017-es költségvetés legutóbbi módosítása után is van még tartalék a büdzsében - olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön megjelent Inflációs jelentésének költségvetési elemzéséből. Várakozásaik szerint idén akár 1,8% is lehet a GDP-arányos deficit, ami lényegesen kedvezőbb a kormány által vállalt 2,4%-os célnál.
Hiába a nagyon gyors bérnövekedés, a munkaerőhiány és a külső gazdasági környezet élénkülése, a Magyar Nemzeti Bank úgy látja, hogy az infláció még a márciusban vártnál is később éri a 3%-os célt. Ebben az alapvető inflációs folyamatok mellett a nyersanyagárak alakulása, illetve néhány adóintézkedés is szerepet játszik. A jegybank továbbra is óvatos a növekedési kilátásokat illetően.
Hiába az erős évkezdet, a jegybank szakértői óvatosak maradtak a növekedési kilátásokat illetően. Az inflációs előrejelzésen viszont látszik, hogy év eleji reflációs várakozások nem teljesültek.
Végre egy monetáris tanácsülés, aminek van valami kis tétje - sóhajthatnak fel a magyar tőkepiaci unalomba elmerülő piaci elemzők. Na nem mintha óriási változásokra számítna bárki is a hazai monetáris politikában: egyszerűen arról van szó, hogy háromhavonta több ügyről döntenek az MNB döntéshozó testületében a megszokottnál.
2010-2011 óta semmivel sem lett termelékenyebb a magyar munkaerő, miközben a többi visegrádi országban mindenhol nőtt a hatékonyság. A tőkét és a munkát is figyelembe vevő teljes tényezőtermelékenységünk ráadásul még jóval a válság előtti szint alatt helyezkedik el, amivel szintén egyedül vagyunk a V4-ek között - derült ki az MNB új Inflációs jelentéséből.
Tovább zajlik az MNB és az NGM közötti üzengetés a 2016-os költségvetésről. Varga Mihály egy pénteki tájékoztatón nem hagyta szó nélkül a jegybank álláspontját, amiben a jegybank szakértői nagyrészt a fiskális politikát hibáztatták az alacsonyabb tavalyi növekedés miatt.
A beruházások nagy korrekciója és a lakossági fogyasztás további dinamikus emelkedése miatt fog gyorsulni az idén a magyar gazdaság - derül ki a jegybank ma közzétett inflációs előrejelzéséből. Az infláció ugyan már márciusban a 3%-os célon lehet, de az év hátralévő részében kissé visszaesik, majd 2018 első negyedévében lesz fenntarthatóan a célon.
A kormány tavaly az utolsó pillanatban vizsgálta felül inflációs prognózisát, ám egyre biztosabb, hogy ez is frissítésre szorul. Mindez pedig hatással lehet a nyugdíjasok mindennapjaira.
Csupán az idei inflációs előrejelzésén módosított a jegybank a márciusi inflációs jelentésében, amelynek fő számait ma tette közzé. A legpikánsabb adat a 2016-os GDP-növekedés, ami rávilágít a tavalyi előrejelzések furcsaságaira.
A jegybank becslései szerint a minimálbér emelkedése a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 12 százalékát, míg a garantált bérminimumot keresők 16 százalékát érinti közvetlenül 2017-ben - derült ki az MNB legfrissebb Inflációs jelentéséből csütörtökön. A vállalaton belüli bérkülönbségek fenntartása érdekében a minimálbér és garantált bérminimum közelében keresők bére is várhatóan emelkedni fog, míg a magasabb bérkategóriák felé haladva csökkenő ütemű lehet az intézkedés átgyűrűző hatása. Az MNB prognózisa szerint 8,5 százalékkal nőhetnek a bruttó bérek jövőre a versenyszférában.
Jövőre jelentősen gyorsulva 3,6%-kal bővül a gazdaság - állítják a jegybank gazdasági szakértői. Az élénkülés elsődleges oka a háztartási fogyasztás és a beruházások korábban vártnál gyorsabb növekedése. A belső kereslet erősödése nem az inflációt lódítja el, hanem az importot, ezért a növekedésen kívül inkább a külső egyensúly romlásában fog jelentkezni.
Az idénre továbbra is 2,8%-os növekedést vár a jegybank, a következő két évben pedig 3,6-3,7%-os lehet a GDP-növekedés. Az idei prognózis szinte matematikai képtelenséggel felérő optimizmust sugároz, a 2017-2018-as növekedési várakozás viszont egyáltalán nem nevezhető elszálltnak.
A Nemzetközi Valutalap legfrissebb World Economic Outlook című kiadványában tovább rontotta a magyar gazdaság 2016-os növekedésére vonatkozó előrejelzéseit. Áprilisban még 2,3%-os GDP-bővülésre számítottak az IMF szakértői, amit mostanra 2%-ra rontottak. A friss prognózis kissé pesszimistább piaci konszenzusnál, az MNB 2,8%-os előrejelzésétől pedig látványosan elmarad.
A Magyar Nemzeti Bank nem számít rá, hogy a kialakult bérnyomás miatt gyorsuló vállalati bérköltség-növekedés a fogyasztói árak számottevő emelkedéséhez vezetne az előttünk álló időszakban - derült ki legfrissebb Inflációs jelentéséből. A Morgan Stanley elemzői ezt éppen ellenkezőleg látják.
A beruházások növekedését kissé lefelé, a lakossági fogyasztási dinamikát pedig felfelé húzta növekedési előrejelzésében az MNB. A költségvetésben mégis van egy kis mozgástér jövőre is. A ma megjelent inflációs jelentés a jövő évre jóval borúsabb külső környezettel számol, mint tette azt júniusban.
Az idén 2,8, jövőre 3%-os GDP-növekedés lehet Magyarországon - így látják a gazdasági kilátásokat a jegybank szakértői. Mindkét adat megegyezik a júniusi prognózissal, vagyis a jegybank az idei évet illetően továbbra is a legoptimistább előrejelzőnek mondható.
A gyászos első negyedéves növekedési adatok ellenére a jegybank nem mozdult el a 2,8%-os GDP-előrejelzésétől - derül ki a ma megjelent inflációs jelentésből. A részletek láttán elmondható, hogy a stáb szerint a "3% körüli növekedés" szlogenjét a lakossági fogyasztás bővülése menti meg.
Az inflációs előrejelzést kissé felfelé húzta, a növekedési prognózisát pedig változatlanul hagyta a Magyar Nemzeti Bank. Utóbbi nagyobb meglepetésnek mondható, hiszen az elmúlt negyedévben azért összességében a növekedésről inkább gyengébb adatok érkeztek, így a piaci az elemzők inkább csak 2% körüli GDP-bővüléssel számolnak.
A héten jelent meg a jegybank friss növekedési prognózisa, melynek két fő száma kiemelkedik a jelenlegi piaci előrejelzések közül. Megmutatjuk, mennyire.
A beruházásokkal kapcsolatos nagyobb optimizmus, illetve a lakossági fogyasztás magasabb dinamikája miatt húzta fel a GDP-előrejelzését a jegybank stábja. Az MNB szakértői szerint az idén 2,8%-kal bővülhet a magyar gazdaság - ilyen magas prognózist eddig még senki nem adott 2016-ra.
Összehívta nemzetbiztonsági csapatát a műveleti központban az amerikai elnök.
Nem kell messze menni.
A közel-keleti konfliktusra figyel a piac.
404 fölé ment az euró-forint árfolyama.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel.
Egyre inkább háttérbe szorul a dollár.
Fontos fejlemények az öt napja tartó iráni-izraeli háborúról.
Szalóki Katalinnal, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatójával beszélgettünk.
A válasz nem az, amit elsőre gondolnánk!
